Tutanhamon fáraó halála

2013.08.17 14:13

Az igazat megvallva majdnem a hajmeresztőségek közé tettem ezt a témát, pusztán azért, mert miközben olvasgattam erről két homlokegyenest ellentétes elméletet találtam. Ami hajmeresztő  egy kicsit, az az a feltételezés, miszerint egy viziló ölte volna meg a fáraót. Idézem:

 
Egy víziló végezhetett Tutanhamonnal

 

Először 1968-ban készített röntgenfelvételek mutattak rá, hogy hiányoznak a híres gyermekfáraó, Tutanhamon mellcsontjai, csakúgy, mint az ékszerek, a kutatók így logikus módon arra következtettek, hogy a testrészek eltűnéséért is a sírrablók a felelősek.

Egyes tudósok szerint azonban a mellkasi csontok már évezredek óta hiányoznak, a bordákat ugyanis szépen távolították el; a balzsamozókkal ellentétben a rablóknak egyszerűen nem állt ennyi idő a rendelkezésre.Az általános egyiptomi temetkezési technikáktól való jelentős eltérés azt mutatja, hogy a fiatal uralkodó egy szörnyű mellkasi sérülést szenvedhetett halála előtt. A sérüléssel kapcsolatban sokan kizárják a lovas

baleset lehetőségét, s azt állítják, hogy egy víziló végzett a vadászatra indult uralkodóval; erre utal a síremlékén azonosított jelenet is, amint az 

agresszív állat éppen megtámadja Tutanhamont.

 

forrás: http://www.mult-kor.hu/20130424_het_erdekesseg_az_okori_egyiptombol?pIdx=7

 

Ugyanakkor viszont szerintem a következőkben részletezett kutatási eredmények sokkal közelebb járhatnak a valósághoz: 

 

Megfejtették Tutanhamon fáraó halálát 

 
Maláriával kombinált csontkór vitte a (szikla)sírba Tutanhamon fáraót.
 
Mindeddig rejtély volt, mi okozta Tutanhamon fáraó korai halálát több mint 3000 évvel ezelőtt, ám a legújabb vizsgálat szerint megvan az ok: maláriával kombinált csontkór vitte a (szikla)sírba. Mi több: hála a géntechnikának, alighanem megfejtették az ifjú uralkodó családi kapcsolatainak titkait is.
 
Az erről szóló tanulmány legfőbb szerzője nem más, mint maga Záhi Havvász, az egyiptomi régészet vezetője, a kairói Egyiptomi Múzeum egyiptológiai részlegének irányítója. A cikk a Journal of the American Medical Association (JAMA) február 17-i keltezésű számában jelenik meg, de legfontosabb megállapításait már kedden közzétették Kairóban és az amerikai fővárosban.
 
 
Tutanhamon alig 19 évesen, utód nélkül halt meg el Kr. előtt 1324-ben. Az egyiptológusokat mindmáig foglalkoztatják az egyiptomi 18. dinasztia uralkodóinak örökletes betegségeire vonatkozó feltevések, és számos elmélet született arra vonatkozólag is, mi okozta Tutanhamon halálát alig kilenc évvel trónra lépése után - fejtette ki Záhi Havvász.
 
A kutatók többféle úton is keresték a titkok nyitját, röntgenfelvételeket készítettek tizenhat különböző múmiáról és DNS-vizsgálatot is végeztek rajtuk - ezek közül 11-ről feltételezték, hogy a hajdani királyi család tagjairól van szó. A 2007 és 2009 között végzett munka célja a vérrokonsági kapcsolatoknak és Tutanhamon öröklött betegségeinek kinyomozása volt. A vizsgálat megállapította, hogy a fáraó apja minden bizonnyal Ehnaton, a legendás Nofertiti királynő férje volt. A két múmia több morfológiai jellegzetessége azonos és ugyanahhoz a vércsoporthoz tartoztak.
 
A tanulmány szerzői azt is kiderítették, hogy a gyermekfáraó anyja az az óegyiptomi hölgy, akinek múmiája a KV35YL jelzést kapta - a nevét nem ismerik. Ismert ezzel szemben az egyik ókori nagymama, nevezetesen Tia királynő, Ehnaton anyja.
 
"A vizsgálatok eredményei alapján feltételezhető, hogy Tutanhamon halálának legvalószínűbb oka a csontszövetek elégtelen vérellátása volt, alighanem egy csonttörés nyomán. Ennek következtében a csont egy része elpusztult - ráadásul mindez maláriával is párosult" - írta Záhi Havvász az amerikai orvosi szaklapban.
 
A diagnózist elsősorban a genetikai vizsgálatok tették lehetővé. Ezek számos rendellenességre derítettek fényt Tutanhamon családjában - így például a csontszöveteket romboló Köhler-betegséget is kimutatták. Négy megvizsgált múmia DNS-ében sikerült kimutatni a maláriát okozó Plasmodium falciparum parazitához kapcsolódó három gént - az egyik maláriás múmia Tutanhamoné volt. Ezt a diagnózist igazolta annak a túlvilágra szánt patikának az összeállítása is, amelyet a fáraó sírjában találtak.
 
Kizárta viszont a vizsgálat azt a korábbi feltevést, hogy Tutanhamon családjának bármely tagja a ginekomasztia nevű örökletes betegségben szenvedett volna, amelynek következtében a férfiaknak nőies keble alakul ki, vagy hogy Marfan-szindrómája lett volna, amely az aortát teszi tönkre. A szerzők szerint ez valószínűtlenné teszi, hogy akár Ehnatonnak, akár Tutanhamonnak nőies lett volna a külseje.
 
Tutanhamon és elődei azzal váltak ismertté, hogy Howard Carter brit régész 1922-ben a királyok völgyében, a mai Luxor közelében felfedezte az ifjú fáraó fantasztikus kincseket rejtő, épségben megmaradt sírkamráját - benne az ifjú fáraó színarany halotti maszkjával. A kutatók szerint az új eredmények nyomán további felfedezések várhatók a fáraók korának családi kapcsolatai, a vérrokonságok és az akkori betegségek tekintetében.
 
Az egyiptológusok tanulmányát kommentáló vezércikkében Howard Markel, a Michigani Egyetem kutatója az amerikai szaklapban annak a véleményének ad hangot, hogy ez a kutatás etikai kérdéseket is felvet. Így például azt, vajon a történelmi személyiségeknek ugyanolyan joguk van-e magánéletük tiszteletben tartására a haláluk után, mint a közönséges halandóknak.

 

forrás:http://www.kisalfold.hu/kulfold_hirek/megfejtettek_tutanhamon_farao_halalat_-_fotokkal/2142135/

film Howard Carterről:Egyiptom I.-II.

fórum                        :Tutanhamon és a többiek