A sikító múmia

A sikító múmia

A sikító múmia, tudományos nevén az E jelű ismeretlen férfi holtteste, 1881-ben került elő, a felső-egyiptomi Luxortól nem messzi Deir el-Bahari melől egy sziklahasadékból. Maga a sír egyike volt azoknak a királyi múmiákat rejtő rejtekhelyeknek, ahova a XXII.dinasztia korában Théba főpapjai a sírrablók elől elrejtették az Újbirodalom nagy fáraóinak és családtagjainak holttesteit. Itt leltek rá többek közt Szekenenré Ta-aa,  I.Jahmesz, I.AmenhotepI.Thotmesz(?), II.ThotmeszIII Thotmesz,  I.Ramszesz,  I.Széthi, II.Ramszesz, III.Ramszesz és IX.Ramszesz múmiájára.

A mai egyiptológusok úgy tartják, hogy a fáraók költöztetésének célja nem csak a sírok fosztogatásának megelőzése volt, hanem a fellépő súlyos gazdasági hanyatlás miatt aranyra éhes állam műve is. A régi sírok sírékszereinek több darabja is felbukkant a XXII. dinasztia uralkodóinak taniszi sírjaiban. A sírok eredetileg elképesztő gazdagságáról némi képet kaphatunk, ha Tutanhamon kincseire gondolunk.

A hírneves halottak között egy díszítetlen fakoporsóban nyugvó furcsa holttestet. 1886-ban nyitották ki a múmiát. A feltárásban részvevő régész így irt később az eseményről: ,,a borzalmas agónia utolsó rándulásai még évezredek múlva is láthatóak voltak". Sikító múmiának nevezték el a fájdalomtól eltorzuló agonizáló arc és a nyitott álkapcsok miatt.A végrehajtott vizsgálatok egy sor igen furcsa körülményt tártak fel. Először is a testet birkabőrbe csavarták, olyan anyagba, amely az egyiptomi hitvilág szerint rituálisan tisztátalan volt.

"A birkabőrbe tekert halottak, nem tiszták, valami nagyon rosszat követtek el életükben"- nyilatkozták szakértők.

A testet ezen belül finom vászonból készült, szokatlanul szorosan megkötött bandázsba csavarták, amelyet vastagon átitattak nátronnal. A vászoncsíkokat a karon és a lábfejnél szoros csomókkal kötötték meg. Ez alatt a réteg alatt egy második, szorosan megkötött bandázs réteg következett, amely alatt viszont a testet egy gyantából, nátronból és mészből álló keverékkel kenték be. A holttest belső szerveit, az egyiptomi mumifikálási szokásokkal ellentétben, nem távolították el. A fiatal 20-25 éves férfi fülében a kicsomagoláskor arany fülbevalók voltak, a felirat nélküli koporsóban pedig két  botot találtak, amely talán az elhunyt magas rangjára utalt.

Az egyiptomiak számára a halott nevének megőrzése és a holttest mágikus védelme különös fontossággal bírt. A feliratok az amulettek hiánya a koporsón és a holttest körül, a rituálisan tisztátalan birkabőr használata és végül a belső szervek jelenléte, több mint furcsa ebben az esetben. Főleg akkor, ha egy olyan fontos személyről beszélünk, akinek a holttestét fáraókkal és királyi családtagok holttesteivel együtt szállították át talán a Királyok Völgyéből és temették el újra.

"Két erő munkálkodott a múmia körül. Az egyik meg akart tőle szabadulni, a másik meg akarta őrizni Egyrészről meg akarták akadádályozni útját az alvilágba, másrészt viszont sietve mégis a megfelelő útra akarták bocsátani"- nyilatkozták szakértők.

A számos szokatlan körülményre való tekintettel már kibontásakor több magyarázat született. Felmerült az, hogy a férfit megmérgezték, az hogy valamilyen szörnyű bűn miatt élve temették el. A sok elmélet közül kettő az amelyikkel kapcsolatban jelenleg is folynak vizsgálatok. Az egyik elmélet szerint a fiatal férfi Pentawere (Pentaweret) királyi herceg lehetett. Fentmaradt papirusztekercsek szerint Ő az egyik vádlott volt Tiye királynő III. Ramszesz (Kr. e. 1182-1151) másod felesége által szőtt ősszesküvés kapcsán indított perben. A vád szerint Tiye meg akarta öletni férjét, hogy a helyére fiát Pentaweretet ültesse. A hercegnek felajánlották, hogy kövessen el öngyilkosságot méreggel, azzal szemben, ahogy a többi perbe fogott bűnőst büntették. Őket élve megégették.

 

A holtesten az elmúlt években végzett új vizsgálatok után azonban a temetési körülményekre új magyarázat született.

Felmerült az, hogy a holttest elsődleges konzerválása nem Egyiptomban, hanem valahol a szír-palesztin területek egyiptomi uralom alatt álló tartományában történhetett, ahol egy királyi herceget talán valamilyen baleset érhetett. A holttestet már hullamerevség beállta után találták meg és a legjobb helyben fellelhető szakemberek balzsamozták be sürgősen. A területen élők mumifikálási eljárásai utalnak a sikoltó múmia temetési körülményeire.  Ez megmagyarázná a mész Egyiptomban szokatlan alkalmazását és a birkabőrt, amely gyakori burkolóanyag a Közel-Keletnek ezen a vidékén. Az is valószínűsíthető, hogy azon a részen nem ismerték jól a megfelelő egyiptomi mumifikálási eljárást ezért maradt félben a test felkészítése.  E teóriának az egyetlen gyenge pontja az amulettek teljes hiánya, valamint az, hogy hazaszállítva a holttestet, amennyiben a díszítetlen fakoporsó az eredeti, miért nem helyezték új feliratos koporsóba.

A Névtelen herceg személye és halálának pontos körülményei tehát továbbra is az ókori Egyiptom egyik megoldatlan relytéje marad még annak ellenére is, hogy DNS vizsgálatokkal azóta bebizonyították, hogy a test Pentawerré   

Források:        

https://www.hotdog.hu/misztikumok/rejtelyek/horror-az-okori-egyiptomban

https://news.nationalgeographic.com/news/2008/11/081121-screaming-   mummy-ramses-missions.html

https://anubis4_2000.tripod.com/UnknownManE/ManE.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dejr_el-Bahari

https://en.wikipedia.org/wiki/Pentawer

https://en.wikipedia.org/wiki/Tiye_(20th_dynasty)