Az elveszett perzsa sereg

Az elveszett perzsa sereg

Sokáig csak Herodotos egyik mesélyének tekintették, egy kitalált mítosznak a Kambüszész (Kambúdzsija) elveszett hadseregéről szóló legendát. Kambüszész aki  II Kambüszészként került a trónra apja után (I.e. 558.-522-ig élt.) i.e. 529-ben megtámadta Egyiptomot és el is foglalta azt. 

i.e. 525-ben az egyiptomi Thébából egy 50000 fős sereget küldött a Siwa oázisba hogy megsemmisítsék Ámon templomának jósdáját, miután az ottani papok nem voltak hajlandók szentesíteni Egyiptom uralkodójaként. 

A sereg hét napig gyalogolt a sivatagban, és elértek egy oázishoz, amelyet a kutatók ma El-Khargával azonosítanak. Ezután a perzsák folytatták útjukat, de többé senki sem látta őket. A kutatások során kiderült, hogy a katonák valószínűleg egy rossz térkép alapján masírozhattak a Siva oázis felé, így 100 kilométerrel délebb felé haladva el is tévedtek. A homokvihar ekkor érte őket: egyeseknek sikerült elbújnia, míg a sereg többi része szétszóródott a sivatagban – maradványaik ma a környező dombok alatt, öt méter homok alá temetve nyugodhatnak.

Úgy tűnik végre sikerült megtalálni annak a hatalmas perzsa hadseregnek a maradványait, amit 2500 évvel ezelőtt nyelt el Nyugat-Egyiptom sivatagja, megoldva ezzel a régészet egyik legnagyobb rejtélyét, állítja egy olasz kutatópáros. Bronz fegyverek, ezüst karperecek, egy fülbevaló és emberi csontok százai kerültek elő a Szahara kietlen pusztaságából, alátámasztva II. Kambüszész perzsa király elveszett hadseregének a felfedezését.

A területen zajló munkálatok során a kutatók egy félig betemetett edényt és emberi maradványokat találtak. A helyszín egyik jellegzetessége egy természetes menedékhely, egy 35 méter hosszú, 1,8 méter magas és 3 méter széles szikla volt. A sivatagban előfordulnak hasonló természeti képződmények, a helyszíntől közel-távol azonban ez az egy ilyen hatalmas kőzet volt. "Méretével és alakjával tökéletes menedék egy homokviharban" - mondta Castiglioni. Kis tárgyakról beszélünk, azonban ezek rendkívül fontosak, mivel ezek az első Szíva közelében fellelt Akhaimenida tárgyak, amik így Kambüszész idejére datálhatók

A rákövetkező években a testvérpár ősi térképeket tanulmányozott és arra a következtetésre jutott, hogy Kambüszész serege nem a köztudatban keringő Dakhla és Farafra oázisokon keresztül vezető karavánútvonalat tette meg.

A 19. század óta számos régész és felfedező kereste az elveszett sereget ezen az útvonalon, de semmit sem találtak. Mi egy másik útirányt képzeltünk el, ami délről indult és felfedeztük, hogy valóban létezett egy ilyen útvonal már a 18. dinasztia idején - magyarázta Castiglioni, aki szerint El Kharga után a sereg egy nyugati útvonalon Gilf El Kebir felé tartott, áthaladva Wadi Abd el Meliken, majd északnak fordultak Szíva irányába. "Ennek az útnak az volt az előnye, hogy kikerülhették az ellenséget, a sereg zavartalanul haladhatott előre. Ezzel szemben a másik útvonal oázisait az egyiptomiak tartották fennhatóságuk alatt, így a seregnek minden egyes oázisért meg kellett volna küzdenie" - folytatta Castiglioni.

 

források: 

http://www.sg.hu/cikkek/70869/megtalaltak_az_elveszett_perzsa_sereget

http://en.wikipedia.org/wiki/Cambyses_II

http://www.touregypt.net/featurestories/cambyses2.htm