Az Óbirodalom évei alatt a legelfogadotabb nézetek szerint négy dinasztia (III-VI. uralkodott.)

A III. dinasztia Kr.e 2778-2723-ig volt trónon. Ezen időszak alatt hat fáraó uralkodott. Közülük a legjelentősebb Dzsószer fáraó, aki uralkodását még Felső Egyiptomban kezdte meg, majd később, új székhelyre költöztette udvarát, az egyik elődje  Meni által alapított Ineb Hedzs (= Fehér Falak, később Men-nefer-Pepi, görögül Memphisz) városába, ami az Óbirodalom idejében végig a birodalom fővárosa maradt.

Dzsószer, a III. dinasztia alapítója Haszehemui király utódjaként lépett Egyiptom trónjára. Hatalomra jutásának körülményei homályosak, több verzió elképzelhető. A legvalószínűbb, hogy Dzsószer fegyverrel szerezte a trónját, legyőzve Haszehemui utódját, Szanahtot. Haszehemui (vagy Szanaht) felesége és Dzsószer anyja ugyanaz a személy, Nimaathapi. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy Haszehemui jogos utódja éppenséggel Dzsószer volt, és az utolsó „függetlenkedő” északi, Szanaht legyőzése után költözött északra 

Dzsószer neve feltűnik egy, a Sínai-félszigeten talált feliratban. Ez alapján feltételezhető, hogy Asszíria ellen is viselt hadat, illetve egy Szehel-szigeti felirat alapján feltételezik, hogy uralkodása alatt Núbia egy része már egyiptomi fennhatóság alá kerülhetett. A IV. dinasztia idejében már bizonyosan létező buheni rézolvasztó is ezt valószínűsíti, mivel ilyen bányatelep nem alakulhatott ki frissen annektált területen. A távolsági kereskedelem léte tagadhatatlan: arany, kő, türkiz, építő- és díszítő fa, füstölő és fűszer, ezek mind csak Egyiptomon kívülről származhattak, azonban ezek mennyisége nem volt jelentős.

 Ő építette az első lépcsős piramist, melyben főembere, a később istenként tisztelt Imhotep volt segítségére. A piramisból származó szobra az első ismert életnagyságú egyiptomi kőszobor. 

A Dzsószer után következő fáraókról- Szehemhet, Szanaht, Haba, I. Neferkaré, Huni- nem sokat tudunk. Huni Mejdúmban építtetett piramist (Mejdúmi piramis).

A IV. dinasztia  kora Kr.e 2723-2563-ig tartott. Ide tartoznak a nagy piramisépítő fáraók. Az első uralkodó Sznofru volt. Núbiába, Líbiába és a Sínai félszigetre is átkalandzott.

Az ő idejében még nem volt tökéletes a piramisépítés, ezért az első kettő alkalmatlanná vált végső nyughelyként. A harmadik viszont már sikerült, ez Dahsurban áll. Az ő fia volt Kheopsz, aki a gízai fennsíkra építette piramisát. Valódi neve Hufu volt, Herodotos nevezte Kheopsznak. Durva és kegyetlen uralkodóként tartják számon, ugyanakkor bölcs volt. A hagyomány őt tartja az első hermetikus könyv szerzőjének. 

A IV. dinasztia a kormányzat hatalmi átrendeződésének időszaka, amely vélhetőleg Hufu apja alatt kezdődött. Kialakult a vezíri poszt (ṯ3tj, ejtsd: tjati), amely nem sokkal később már papi méltósággal is járt, ez az istenkirályság ideológiai alapjainak bomlasztását kezdte meg. 

Azonban gazdaságilag ekkor ért be a teokratikus monarchia. A magántulajdon immár teljesen eltűnt, a földek művelői, a közhivatalnokok és főhivatalnokok mindannyian csak használói voltak az országnyi királyi birtoknak. 

Hufu katonai tevékenységéről kevés az írásos forrás, vagy közvetlen régészeti anyag, de núbiai jelenléte bizonyítható. A déli hadjáratokat még apja kezdte és a térség pacifikálása jó adag diplomáciai készséget igényelhetett. Tény, hogy Hufu alatt már működött az egyik legfontosabb núbiai kolónia, Buhen. A buheni rézolvasztó mintegy kétszáz esztendőn át folyamatosan üzemelt. Emellett a Hamet-Hufu nevű helység dioritbányái is azt mutatják, hogy a kapcsolatok alapjában véve békésnek mondhatók maradtak. A IV. dinasztia sorra következő uralkodói egymás után küldték el kereskedelmi expedícióikat, melyeket legtöbbször Abu hercegei vezettek. Abu kormányzói a Dél kapujának őre sokatmondó címet viselték. Hasonlóképp a nyugati sivatag (deseret) népeihez való viszonya sem ismert, bár apja hadakozott velük. Északon a Sínai-félsziget Wadi-Maghara nevű települése közelében rövid felirat található a beduinok leveréséről.

A IV. dinasztia belpolitikai eseményei - már amennyire egyáltalán az megítélhető - valamiféle hanyatlást mutatnak mind az államapparátust, mind a belső stabilitást tekintve. A korszak uralkodói szemmel láthatóan egyre kevesebb befolyással bírtak az ország ügyeire, a kormányzat feladatai egyre inkább az uralkodócsalád egyéb tagjainak kezében összpontosultak.

Ezután egyik fia, Dzsedefré jutott hatalomra, mégpedig úgy, hogy megölte idősebb fivérét. Bosszúból a fiatalabbik, Khephrén (Hafré) meggyilkolta. Khephrén építette a gízai Szfinxet, mögé pedig a piramisát..

Dzsószer óta az uralkodó maga az élő isten. Hufu az utolsó valódi istenkirály, fia Dzsedefré már csak a titulatúrájába vette fel a Nap Fia (szá Ré) címet, vagyis ő már csak az istenség fia. A cím a fáraókor további két évezredére véglegesült. Felmerül az erőszakos trónváltások lehetősége, amely miatt az uralkodó isteni címe már megkérdőjeleződött és Dzsedefrének csak az istenkirályok rokonsága maradt legitimációként.

Az utolsó két uralkodóról, Mükerinoszról és Sepszeszkafról nem sokat tudunk.

Az V. dinasztia Kr.e 2563-2423-ig tartott. Ez volt Ré kultuszának dinasztiája. Innentől kezdve a fáraók Ré fiának számítottak, erre utalnak a neveik is, például Userkaf ( i.e.2494-2487)  Sahure(i.e.2487-2475), Neferirkare Kakai (i.e. 2475-2455) Shepseskare Isi (i.e.2455-2448) Neferefre (i.e.2448-2445) Nyuserre Ini (i.e.2445-2421) Menkauhor Kaiu (i.e.2421-2414) Djedkare Isesi (i.e.2414 – 2375) Unas(I.e.2375 – 2345)  Ekkor volt az Óbirodalom a leggazdagabb. Ebben az időszakban a vallás néhány szignifikáns változáson esett át. Ekkor jelentek meg a a vallási témájú Piramis szövegek és Ré kultusza is igen jelentősen erősödött. A korszak vége felé a szerepét Oziris vette át bizonyos régiókban.   

 

A VI. dinasztia

A VI. dinasztia 2423-kb. 2300-ig tartott. A kor elején az állam majdnem összeomlott. A nemesi hatalom egyre jobban növekedett. Az első jelentős uralkodó I. Pepi volt. Templomokat építtetett, Núbiában és Ázsiában is kalandozott. Két felesége volt, és 49 évig uralkodott. Utána fia, I. Meriné uralkodott 14 évig. Ő már Szudánba is betört seregével. A következő uralkodó II. Pepi volt. Amikor trónra lépett csak 6 éves volt, majd 94 évig uralkodott. Uralkodása alatt kereskedelmi kapcsolatok létesültek Föníciával és a Punt királysággal. Mivel nagyon idősen halt meg, egyre nehezebben viselte az állam terheit, emiatt megkezdődött az Óbirodalom hanyatlása.

 

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptomi_%C3%93birodalom